Látnivalók Prágában: Az Orloj - a városháza és óraműve

A városháza (Staroměstská Radnice) csillagászati óraműve, a látványos Orloj szinte nagyobb hírnévre tett szert, mint maga az épület, ahová helyezték. A hatalmas szerkezet, mely az idő mellett az évszakokat, hónapokat, a Nap és Hold mozgását (a középső, ún. szfératáblán), sőt az állatöv jegyeit is mutatja, 1410 óta vonzza a látogatókat: a bábjáték ablakaiban – melyeket 1597-ben készítettek – óránként vonulnak végig az apostolok. A menetet a halált jelképező, jobb oldalt álló csontváz indítja el. Egyik kezében egy kis harang kötelét húzza meg, másik kezében lévő homokórát pedig megfordítja. Ez az ábrázolás a középkor tipikus halál-szimbolikáját, a „vanitatum vanitas”-t (hiúságok hiúsága), azaz a múlandóságot és hiábavalóságot eleveníti fel, melynek jellemző motívuma a csontváz, a koponya és a homokóra volt.

A legenda szerint az óraművet egy bizonyos Hanus mester készítette, akit a városatyák később megvakíttattak, hogy még véletlenül se ismételhesse meg nagyszerű alkotását más városokban. A mester azonban bosszúból a finom óraműbe tette kezét, s úgy elrontotta, hogy az elkövetkezendő száz esztendőben senki sem tudta helyrehozni a szerkezetet.

Persze maga a városháza is – mely több épület összességéből áll – igen lenyűgöző komplexum. Az Orlojnak helyet adó, késő gótikus stílusú Wölflin-ház, azaz a tanácsháza megépítésére még 1338-ban adott engedélyt Luxemburgi Zsigmond, mellyel elismerte a prágai polgárok önkormányzati jogait. Látványos tornyát (69,5 méter magas) – melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik Prágára – 1364-ben építették rá.

A mögötte húzódó reneszánsz ablakos, rózsaszín Kriz-ház 1360 óta tartozik a városházához. A leglátványosabb épület azonban A Perchez elnevezésű ház, amelynek oldalát gyönyörű sgraffito-díszítés (sötét alapon világos vakolat-bekarcolás) borítja, amely bibliai és mitológiai jeleneteket ábrázol. Gyermekkorában itt élt Franz Kafka, a XX. század egyik legnagyobb befolyású írója (aki iskoláit az Óvárosi tér túloldalán található Goltz-Kinsky-palotában végezte, ahol ma a Prágai Nemzeti Galéria kiállítása látható).

A prágai városháza – amely nyitva áll a látogatók előtt – számtalan fontos történelmi esemény „szemtanúja” volt: udvarán végezték ki a Husz János tanait követő Jan Zelivskyt, a prágai szegények vezérét, a falak mellett (1621-ben) pedig a II. Ferdinánd elleni felkelés vezetőit. Emléküket az épület fala tövében 27 kereszt őrzi. De itt, a városháza épületében választották királlyá a cseh rendek Podjebrád Györgyöt 1458-ban. A tanácsterem két nagy történelmi festménye – a Husz János a konstanzi zsinat előtt és a Podjebrád György királlyá választása – emlékezik meg a két fontos eseményről.

A cseh főváros további nevezetességeiről a Látnivalók Prágában című oldalon olvashat részletesebben.

Etédi Alexa